Jurino (Mariföld)
| Jurino (Юрино) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | Mariföld |
| Járás | Jurinói |
| Irányítószám | 425370 |
| Körzethívószám | 83644 |
| Népesség | |
| Teljes népesség |
|
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | UTC+03:00 |
| Elhelyezkedése | |
 Jurino
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 56° 17′ 13″, k. h. 46° 17′ 58″Koordináták: é. sz. 56° 17′ 13″, k. h. 46° 17′ 58″ | |
Jurino
Pozíció Mariföld térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jurino témájú médiaállományokat. | |
Jurino (oroszul: Юрино) városi jellegű település Oroszországban, Mariföldön, a Jurinói járás székhelye.
Lakossága: 3465 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése[szerkesztés]
Mariföld délnyugati részén, Joskar-Olától 212 km-re, a Volgán kialakított Csebokszari-víztározó bal partja mellett fekszik. Kb. 4 km-re nyugatra van a Vetluga jelenlegi torkolatától.
Története[szerkesztés]
A falu első írásos említése 1721-ből származik. Lakói a gyenge minőségű talajon földműveléssel kevésbé, inkább állattartással foglalkoztak. 1812-ben a falu a környék aprófalvaival és jobbágyaival együtt a főúri Seremetyev család tulajdonába jutott. Az 1820-as években néhány bőrfeldolgozó műhely, több víz- és szélmalom is működött. Az 1840-es években szeszfőzdét és üveggyártó manufaktúrát nyitottak. A Seremetyev család egyik tagja, Vaszilij Petrovics Seremetyev 1871-ben ideköltözködött és itt rendezte be redenciáját. Fényűző, dekoratív kastélyt építtetett magának a Volga partján. A palota gazdag berendezését és gyűjteményeit az 1920-as évek államosítási hulláma idején elszállították. Ugyanakkor a már kb. 70 kis bőrfeldolgozó üzemet egyetlen vállalattá vonták össze, ebből később nemezárukat, lábbelit készítő gyár alakult.
1971-ben Jurinóba telepítették azt a különleges „erdészeti gazdaság”-ot, mely a tervezett újabb volgai víztározó helyének kiűrítését, – erdők irtását, falvak átköltöztetését, stb. – végezte. Az elkészült Csebokszari-víztározó nem csak a Volga, hanem a közelben beömlő Vetluga alsó szakaszának vizét is jelentős mértékben megemelte és öböllé tágította.
Jurinóban 1996-ban négy ipari vállalat: a nemezárugyár, egy tőzegkitermelő vállalat, egy erdészeti és egy fafeldolgozó vállalat működött, de mindegyik válságos helyzetben volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- Seremetyev-kastély; az 1880-as években épült, napjainkban múzeum
- Mihály arkangyal-templom (Mihajlo-Arhangelszkaja cerkov, 1869-1889).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Всероссийская перепись населения 2010 года. Численность населения городов, районов, городских и сельских населённых пунктов
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
Források[szerkesztés]
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Enciklopegyicseszkij szlovar (orosz nyelven), 2009
- Jurino (orosz nyelven). 12rus.ru. (Hozzáférés: 2014. november 14.)
